2010. december 10., péntek

Tehetségkutatás vagy manipuláció-Szíj Melinda mint eszköz, avagy aki táltosnak születik, miért is lesz manipulátor.....

Kezdeném mindjárt Szíj Melinda örök érvényűjével, amit az őt futtató csatorna oldaláról ollóztam:

"Szíj Melinda szerint az emberek a tökéletlent közelebb érzik magukhoz, mint a tökéletes, megközelíthetetlen, fenséges profizmust. Ennek köszönhető népszerűsége…"

Egyszer már volt egy eszme és ámokfutásom a szimpátia és empátia kérdésében, de ezt a kört muszáj újra megfutnom. Amikor felelős médiumok "véletlenül" összekeverik a szimpátia keltést az empátia érzésével, nos az nagy baj.

Amikor azt próbálják több millió emberbe sulykolni, hogy az a jó ha a példaképük egy közülük, ami még nem lenne baj, de nem egyszerűen egy a nép gyermeke közül, hanem az a követendő, hogy esetlen, szerencsétlen stb...Ami mintegy mellékesen a sokadik adás után már hiteltelen is, mert, hogy egy millimétert sem változik valaki egy ilyen adás alatt, az nem hihető, legalább a kék kardigán változna...Hogy ugyanolyan rezignáltsággal, alázattal vagy mifenével utasítja vissza, vagy követeli ki magának a dicséretet és szimpátia tüntetést.

Apropó miért is nincs empátia tüntetés? Talán mert az empátia hosszú távon nem manipulálható, míg a szimpátia folyamatosan?

Szóval miért is jó nekünk, az, hogy nem felfelé kell törekednünk, hanem megpróbálnak elhitetni valami ostobaságot a tökéletlenről... Természetesen semmi gondom a hangjával, az rendben van, most is épp :D a Zalatnai számmal. Nem is a hangjáról szól ez a post, hanem a manipulációról.

Szóval empátia vs. szimpátia.

Empátia az embernek az a képessége, hogy egy másik ember szempontját felfogni és megérteni képes. Az empátia érzés megnyilvánulása például, ha valaki egy másik bánatát hallgatva, az adott helyzetet elképzelve saját élményként éli meg: azonosan érez vagy gondolkodik, és következésképpen hasonlóan cselekszik is. De az adott helyzetben nem lép egy szintre a másik emberrel. Tehát a vélhetőleg azonos reakció nem jelent hasonulást.

Ettől különbözik a szimpátia, a rokonszenv vagy együttérzés, amelynek lényege, hogy az ember például egy panaszkodó beszámolóját elfogadja vagy amiatt megsajnálja, és esetleg emiatt segít rajta. Vagy vele egy szintre lép, ami a tökéletlenség céllá nemesítésével nem feltétlenül építő.

Az empátia képessége nélkül az ember nem számít lelkileg teljesen kifejlett, egészséges személyiségnek. Míg a túlzott szimpátiával ragyogóan kihasználható. És ez az emelt díjas sms-ekhez elengedhetetlen.

Egy kissé személyesebb terület, de még mindig közel sem támadás. Néztem a műsort, aztán a neten a képeit, és ő a klasszikus két arcú ember. Szó szerint. Bár egyikünk arca sem szimmetrikus, de vannak embertársaink akik kifejezetten asszimetrikus arcúak. Nem nagyon belemászva a magánszférába, de ha már a mester sztárjósnő őt hozta ki győztesnek, meg a másik csatornán Wolf Katit :D (a felét már bukta), akkor felkérés nélkül, egy kis hozzászólás.

Általánosságban akinek ennyire eltérő a kér arc fele, ott jelentős eltérés van a mutatott és a valós jellem között. További általános megállapítás, hogy nem mindegy melyik arc oldal a nyíltabb, optimistább és melyik a zártabb, keserűbb. És bizony ezen a területen is van némi disszonancia a mutatott személyiség és a "valós" között. No ennél mélyebbre nem mászok bele, mert még megköveznek, meg nem éppen az a célom, hogy külön nézettséget produkáljak a csatornának :D

De azért érdemes elgondolkodni, hogy mit is érzünk, szimpátiát, vagy empátiát.

No üdv mindenkinek:D